Festői környezetben helyezkedik el a Bodoki- hegység keleti gerincének lábánál. A legtöbb turista Dózsa György emlékét és a református műemlék templomot keresi fel. Utóbbiban található a Székelyföld egyik legújabban feltárt rovásírás- emléke. Dálnokon található még a Lázár-Beczásy- udvarház (épült 1753) a Gál- Borbáth udvarház (1844) és a Bartha-ház.

A 11-es úton Maksától 3 km-re a dálnoki elágazáshoz érkezünk: innen balra (északra) kanyarodva 1 km után Dálnokra jutunk. Az út mellett szálban álló homokkősziklák, eróziós tanúhegyek, a Háromszéki-medence alá süllyedt egykori hegység kiálló maradványai.
A Dálnoki-tetőről szép kilátás nyílik a Feketeügy lapályára és a Felsőháromszéki- medencét körbevevő festői hegykeretre. Északkeleti irányban terül el a lapályon Kézdimárkosfalva. A szemben lévő hegyláb alatt, tiszta időben fehérlenek Kovászna fürdőváros korszerű gyógyszállói, mellette Zabola templomvárával, háttérben a Háromszéki-havasok – a Nagyzernye, a Lakóca magaslataival.

A település főterén található Dózsa György monumentális egész alakos szobra, melyet 1976-ban állítatták. A szoborral átellenben van a műemlék református templom, melynek mai formája többszöri javítás és átalakítás eredménye. A XVI. század elején gótikus ízlésben alakították, 1977-ben végzett renoválásakor vakolatra festett, kétsoros rovásírásos szövegtöredéket találtak, megfejtése még nem végleges. A templom előtt álló nagy székely kaput a csernátoki Haszmann testvérek faragták (1978). A templommal átellenben van a helybeli általános iskola épülete, mely egyike volt azoknak, amit a magyar állam építtetett a honfoglalás ezredévének emlékére 1896-ban.

Az iskola épületével szemben, az utca másik sarkán, terül el a Beczásy-kert. Az örmény eredetű földbirtokos család a XIX. század elején telepedett le Dálnokon. Így jutott birtokukba a teleken álló egykori – feltételezhetően a XVII. században épült, de többszörösen átalakított – Lázár udvarház, melynek ma Lázár-Beczásy- udvarház a neve és külső alakjában késő klasszicista jegyeket őriz. A faluban még fennmaradt néhány műemlék értékű kúria. Ilyen a romos állapotú Lázár- udvarház (épült 1753) a Gál- Borbáth udvarház (épült 1844) és a Bartha-ház. (XIX. század).

Református templom
A templom berendezéséből említést érdemelnek az eredeti, régi, helyi ornametikát felújító festett pad- és karzatmellvédek, valamint faragott, díszes szószékkoronája (hangvetője).
A jelenlegi harangtorony 1914-1922 között épült.  A harangtorony belső falára helyezték el a millecentenárium és az 1848-49-i szabadságharc 19 dálnoki hősének emléktábláját.

A falu leghíresebb szülöttje kétségkívül Dózsa György, aki egész gyerekkorát itt töltötte, és csak apja halála után került Makfalvára. Az ő személyén kívül is számos híres szülöttje volt még Dálnoknak. A híres szülöttek között említik Dálnoki Veress Gerzsont, XVII. századi kuruc költőt és történetírót; D. Nagy Mihályt, (1612-1648) és D. Nagy Lőrinczet (1614-1661), kolozsvári unitárius kollégiumi tanárokat, aki közül előbbi teológiai író, utóbbi pedig héber filológus volt, valamint D. Veress Demeter (XVIII. század) egyházi írót.
Dálnokon született Földes Géza (1857-1937) pedagógus, újságíró, szerkesztő; Darkó Jenő (1880-1940) bizantiológus, szerkesztő, a MTA tagja; Kozma Dénes (1875-1925) a magyar mezőgazdasági irodalom úttörője és Hadnagy Albert (1901-1967) levéltári igazgató.
Idevalósi családból származott az író és költő Gaál József (1811-1866), valamint két vezérezredes: Dálnoki Veress Lajos, hadtörténeti író (1889-1976) a II. Magyar Hadsereg parancsnoka, valamint Dálnoki Miklós Béla (1890-1948), magyar miniszterelnök, az I. Hadsereg parancsnoka.

A dálnoki erdőn több, kihasználatlan kénes gyógyvízforrás található (Mungorcsi, Szászné, Víztisztája, Kenderesi), melyeket a múltban reumatikus betegségekben meleg fürdőkúra formájában értékesítették. A falut két háromszög turistajelzés köti össze a Bodoki-hegység keleti gerincével, az ezen haladó kék kereszt jelzéssel.